Bölcsességfog húzás ára

A problémás bölcsességfog

Az étkezésünkben és életvitelünkben bekövetkezett változások miatt a bölcsességfogak szükségtelenné váltak az emésztési folyamathoz. Egyszerűen már nem használjuk rágásra, mivel többnyire lágyabb ételeket eszünk. És mivel nincs rágás, amely serkentené a véráramlást ezekben a fogakban és környezetükben, a környező szövetek lassan felszívódnak vagy megbetegszenek, ami ínyproblémákhoz, sőt csontpusztuláshoz vezethet. Ha problémát tapasztalunk a bölcsességfogainkkal, mérlegelni kell az eltávolítást, ami helyzetükből adódóan általában csak szájsebészeti beavatkozással lehetséges.

Sok esetben a bölcsességfog nem tud áttörni az ínyen, mert valami útban van. Például a szomszédos fog irányába történő vízszintes növekedésnek nagyon káros következményei lehetnek. Ezt hívjuk impaktált bölcsességfognak. Az ínygyulladás mellett a másik fog is veszélyben van, mert a bölcsesség fog nyomást gyakorol a szomszédos gyökérre, ami idővel nyomás hatására akár el is kezdhet felszívódni. A problémás bölcsességfog gyakran fertőzött, ami fájdalmat, lázat és akár a szájzárat is okozhat. Ráadásul a mellette lévő fog kihúzásakor a még ki nem tágult vagy nem teljesen kitágult bölcsességfog a lyuk felé esik. Ilyenkor érdemes kihúzni és a hiányzó fogat például fogászati implantátummal betömni. Ha a bölcsességfog csak részben tört át az ínyen, akkor elkezdhet szuvasodni. Ebben az esetben, különösen, ha a fog a felső állkapocsba ágyazódik, általában szájsebészeti beavatkozással távolítják el.

Mikor mondhatjuk, hogy egy fogat nem érdemes megőrizni?

1. Letört fog - A fog eltávolítása akkor szükséges, ha csak a fog gyökerei vannak meg. Előfordulhatnak kisebb-nagyobb balesetek, amikor a fog kitörik, és csak a gyökerek maradnak benne. Ilyen állapotot okoz az is, ha az adott fog egy meglehetősen elhanyagolt állapot miatt folyamatosan tönkremegy, elhasználódott. Ez időnként fájdalmas, de gyakran nem olyan mértékben, hogy a páciensnek sietnie kell a fogorvoshoz. Sajnálatos módon, mivel a fog akár megmenthető lenne, ha időben beavatkozunk. Ilyenkor azonban a legtöbb esetben csak a foghúzásról esik szó, ami a gyulladás kialakulásának megelőzéséhez szükséges és az esetleges pótlás csak utólag lehetséges. 
2. Fogászati gócok - Testünkben több ponton gócok alakulhatnak ki, és ezek közül az egyik a fogaink területe. Sajnos az ilyen elváltozások aztán nem várt mellékhatásokhoz vezetnek, amelyeket nem is társítunk feltétlenül azzal, hogy fogászati probléma áll a háttérben. Ilyen például a hajhullás. Ilyenkor még az sem biztos, hogy az adott fog elviselhetetlen fájdalmat okoz, annál inkább felelős a különféle gyulladásokért, fertőzésekért. Ennek elkerülése érdekében gyakran jó döntés a foghúzás. 
3. Fékezhetetlen fájdalom - Ha a fog körül gyulladás lép fel, az elviselhetetlen fájdalmat okoz, és ilyenkor az esetek nagy százalékában a fog eltávolítása lehet az egyetlen gyógymód. Természetesen ebben az esetben Munkatársunk előbb megvizsgálja, hogy végezhető-e gyökérkezelés, antibiotikum kúra vagy egyéb eljárás a fog megőrzése érdekében. Ha úgy látja, hogy erre nincs esély, jobb, ha megszabadulunk a problémákat, fájdalmat okozó fogainktól.

4. Az átkozott bölcsességfog - A bölcsességfog sok ember életébe hoz némi bonyodalmat, hiszen vagy nem úgy jön ki, ahogy kellene, vagy állandó gyulladást okoz és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mindez milyen fájdalmat okozhat. Ha egy bölcsességfog veszélyezteti a többi fog épségét és egészségét, vagy esetleg megváltoztatja a fogak meglévő szerkezetét rágás közben, jobb, ha megszabadulunk tőle. 
   A rosszul elhelyezkedő bölcsességfogak által okozott leggyakoribb panaszok:

   • Fájdalmas feszültség érzése az állkapocs ízületében 
   • Korlátozott szájnyílás 
   • Az elülső fogak ütközése 
   • Fogszuvasodás a bölcsességfogak melletti fogakban 

   A bölcsességfog eltávolítását gondos állapotfelmérés előzi meg, melynek alapvető követelménye a panoráma röntgen elkészítése. Erősen gyulladt fog esetén a beavatkozást antibiotikum kúra előzi meg, mivel a gyulladt fogat körülvevő terület nehezen érzésteleníthető. Megfelelő előkészítés után a bölcsességfog műtéti eltávolítása fájdalommentesen elvégezhető. Amennyiben azonban a röntgenfelvétel azt mutatja, hogy a fog gyökere nagyon közel van az idegpályához, feltétlenül szükséges egy 3D CT felvétel elkészítése, hogy megelőzhető legyen az idegek sérülése a húzás során.

5. Fogeltávolítás fogszabályozási célokból - A fogszabályzás igyekszik elkerülni az egészséges fogak kihúzását, és a modern technikáknak köszönhetően - kisebb fogszabályozási eltérések esetén - foghúzás nélküli fogszabályozás is lehetséges. A fogorvos röntgenfelvétel, valamint a szájüreg és az arc vizsgálata alapján dönti el, hogy kell-e eltávolítani az egészséges fogat. Sajnos, bizonyos esetekben a foghúzás elkerülhetetlen a korrigálásra szoruló fogak helyzetének biztosításához. A harapási rendellenességek fogeltávolítással is korrigálhatók.

Bármi legyen is a foghúzás oka, ma már nem kell tartanunk tőle, hiszen az érzéstelenítésnek és a korszerű berendezéseknek köszönhetően gyorsan és fájdalommentesen átvészelhetjük. Ha betartjuk fogorvosunk tanácsát, a gyógyulás is gyors lesz. Ezen kívül lehetőség van éber szedáció keretében is foghúzást kérni. Ez nem csak bonyolultabb esetekben fordulhat elő, hanem akkor is, ha leküzdhetetlen félelmeink vannak a kezeléstől.

Amint látjuk, a legtöbb korán észlelt probléma viszonylag könnyen kezelhető, mielőtt a gyulladás átterjedne más területekre. Klinikánkon számos bonyolultabb eljárás is zökkenőmentesen tud működni. A legújabb technológia a fájdalom csillapításában is segít, így nem kell sokáig halogatni a fogorvost, és idővel a rémálmokat felváltják azok a csendes pillanatok, amikor kedvenc ételünket (akár hidegen, akár melegen) jóérzéssel elfogyaszthatjuk.

Fog eltávolítás menete

A beavatkozást minden esetben alapos fogorvosi vizsgálat és röntgen előzi meg. Kezelőorvosa a röntgenfelvétel alapján eldönti, hogy egyszerű foghúzásra vagy műtéti avagy sebészi foghúzásra van szüksége. Mindkét esetben az eljárás azonnal végrehajtható. Fontos, hogy a páciens a fogászati kezelés előtt együnk valamit, mivel az érzéstelenítő injekció beadása után a zsibbadásig (kb. 3-4 óráig) nem tud enni. 

Könnyű fogeltávolítás

Az egyszerű fogeltávolítás helyi érzéstelenítésben történik. A fogat körülvevő nyálkahártya védelme érdekében először ínyeszközzel távolítják el a fogínyt a fogról. A fogat először meglazítják, majd fogóval eltávolítják. Ha fertőzött fogat távolítanak el, a sebüregben lévő gyulladt szövetet is el kell távolítani. Az eljárás után, körülbelül 20 percig rá kell harapni egy gézgolyóra, míg a véralvadás beindul és védi a sebet.

Sebészeti fogeltávolítás

Sok esetben egyszerű foghúzással nem lehet eltávolítani a fogat. Ilyen esetek: elrepedt gyökerek, törött fogak, vagy ha a röntgenfelvétel azt mutatja, hogy a foggyökér erősen meggörbült, elmozdult, vagy felső fog esetében az arcüreghez közel van, és az arcüreg megnyílhat. Ilyen esetekben sebészi foghúzást alkalmaznak. Az eljárást helyi érzéstelenítésben végzik. Az orvos lebenyet készít a fog körüli bemetszéssel és az íny elhúzásával. Eltávolítja a csontot, amely megakadályozza a fog eltávolítását, majd kiemeli a fogat. Eltávolítja a gyulladásos szövetet a sebüregben, csontos csípővel korrigálja a parodontium egyenetlen csontszéleit, majd varratokkal lezárja a műtéti területet.

Mire kell figyelni fogeltávolítás után

• A foghúzás után az öblítés és a köpködés nem megengedett, mivel a sebben kialakult vérrög kihullik és vérzés kezdődik, megnő a gyulladás lehetősége. 
• Az érzéstelenítő hatása alatt sem szabad enni, mert a saját szája súlyosan megsérülhet. 
• Tej vagy tejtermékek fogyasztása 2-3 nappal a húzás után nem ajánlott, mivel ezek az ételek jó tápanyagot adhatnak a baktériumoknak, ha eltávolítás közben a sebbe kerültek. 
• Ha a kihúzott fog körüli terület gyulladt, láz léphet fel. Ebben az esetben használja a szokásos lázcsillapítókat.

Lehetséges szövődmények foghúzás után

A foghúzás károsíthatja az ínyt, megrepedhet a szájzug, és herpesz alakulhat ki az ajkakon. A szomszédos fog kimozdulhat, vagy a benne lévő nagy tömés kilazulhat. A felső fogak gyökere belóghat az arcüregbe, az alsó fogak károsíthatják az állcsontban futó érzőideget, és átmeneti zsibbadás alakulhat ki, amely akár hónapokig is eltarthat. Ezek a szövődmények általában egy egyszerű foghúzással is felléphetnek, így elmondható, hogy a műtéti foghúzás biztonságosabb és gyorsabb a gyógyulás. A bölcsességfogak sokak életét megnehezítik, de ezt a problémát is gond nélkül meg tudjuk oldani.

Granulóma

A bölcsességfogak általában hajlamosak a gyulladásos gócokat összegyűjteni a gyökereiknél. Ezek a gócok hosszú évekig tünetmentesek lehetnek, így a beteg sokáig nem érez érzékenységet, duzzanatot, fájdalmat. Ez szinte minden esetben így működik, még akkor is, ha a bölcsességfog teljesen kinőtt és egyenesen áll. Ezen elváltozások következő fejlődési szakaszát granulómának nevezik. Ez egy gennyes tályog, amely egyrészt a véráramon keresztül méreganyagokat bocsát ki a szervezetbe, amelyek szétterjednek az egész szervezetben. Másrészt ezekből a gócokból kiindulhat a fertőzés a foggyökér, az állcsont és az íny felé, ami hosszú távon a csontszövet pusztulásához vezet. Granulómák más fogakon is előfordulhatnak, de ez a leggyakoribb eset. Az ilyen típusú tályogok nagyon veszélyesek lehetnek, mivel könnyen okozhatnak szív- és érrendszeri, ízületi és látási problémákat. Szerencsére röntgen- vagy CT-vizsgálattal könnyen kimutathatók, ezért a megelőző és hatékony kezelési stratégia kialakításához erősen ajánlott a rendszeres fogorvosi vizsgálat. 

Sérült, szuvas fog

A bölcsességfog-problémák mellett más esetek is előfordulhatnak, amikor csak a szájsebész tud segíteni a betegen. Ha a fogban lévő szuvas lyuk túl nagy, akkor jó eséllyel a fogó eltöri a fogat. Ez ahhoz az esethez hasonlítható, amikor olyan fogat kell kihúzni, amelynek a koronáját nagyrészt tömőanyaggal vagy inlay/onlay-vel helyreállították. Szájsebészt akkor is érdemes felkeresni, ha a fognyak már elkezdett szuvasodni.

A komolyabb beavatkozásokat minden esetben megelőzi egy szájsebészeti konzultáció. Az örök kérdés a kezelések költségei. A foghúzás önmagában nem drága fogászati eljárás, alap esetben 25.000 Ft-tal lehet számolni és az általános fogorvosok is könnyedén elvégzik. A bonyolultabb, sebészi munkát igénylő foghúzás ára már magasabb 40-50.000 Ft is lehet. A további sebészeti beavatkozások árkategóriája széles és részletes információt talál róla Árlistánkban.

Összességében elmondható, hogy minden szájsebészeti beavatkozás komoly és precíz előzetes felmérést igényel, melyhez különféle képalkotó eljárások (röntgen, CT) alkalmazása szükséges. Aki szájsebészeti beavatkozást szeretne végezni, annak mindenképpen számolnia kell ezekkel a többletköltségekkel. Az éber szedációban végzett kezelések túlnyomórészt szájsebészeti beavatkozások, mint például foghúzás, implantátum beültetés, csontpótlás.

Beavatkozások éber szedációban

A legtöbb beteg úgy gondolja, hogy a fogászati kezeléssel kapcsolatos fokozott szorongása teljesen egyedi, elszigetelt eset. Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy ez nem így van. Szinte minden harmadik páciens a fogászati kezelés előtt mutatja a jeleit aggodalmának, félelmének. Ezek a félelmek olykor olyan súlyosak, hogy már egy egyszerű vizsgálat is remegést, izzadságot és szédülést okoz a betegben (még akkor is, ha nem történik beavatkozás).

A fogászati fóbia létező jelenség, és meglepően sok embert érint. A fogászati fóbia leggyakoribb okai a következők:

1. Kellemetlen, fájdalmas, traumatikus élmények a múltból
   Az injekciós helyi érzéstelenítés néhány évtizeddel ezelőtt nem volt rutin eljárás egy egyszerű fogászati beavatkozásnál. Sok esetben a szuvas fogak fúrása és tömése is altatás nélkül történt, különösen gyermekeknél. A gyermekkori traumatikus fogászati élmények olyan mélyen beleégnek a tudattalanba, hogy később bármennyire is felülírják őket a felnőtt gondolkodási folyamatok, az ellenállás megmarad. Egy másik tényező a fájdalom és érzékenység bizonytalansága, amely bármikor előfordulhat. Ennek nem szabadna így lennie, de sokan elsősorban azért mennek el fogorvoshoz, mert a tüneteik azt jelzik, hogy valamit javítani kell. 
2. Sokan szégyellik a fogukat
   Nem mindegy, hogy valaki félelem, lustaság, költségcsökkentés vagy egyéb okok miatt évekre, évtizedekre halasztja a fogorvosi látogatást, és amikor ez rossz szájhigiéniával és a fogak látványos romlásával jár együtt, a páciens szégyenérzete is megjelenik. Ez a szégyenérzet azonban már egy negatív spirál középpontja, amely még mélyebbre sodorja a pácienst, és még jobban elkedvetleníti a fogorvoshoz járástól. Ott megtudhatja, milyen szörnyű a fogai és a szája állapota. Az orvosnak és a fogorvosnak nem az a dolga, hogy a beteget egészségi állapota alapján ítélje meg, hanem hogy segítsen a problémáján. Csak azon a betegen lehet segíteni, aki készen áll arra, hogy felismerje és megváltoztassa az okokat. Rendelőnk orvosai kivétel nélkül arra törekszenek, hogy érzékenyen kezeljék a betegeket, senkit nem ítélnek el semmiért. Azért vagyunk itt, hogy legjobb tudásunk szerint megoldjuk a problémát. 
3. Megmagyarázhatatlan félelmek
   Egyes betegeknél ismeretlen okokból fogászati fóbia is előfordul. Nem a konkrét negatív fogászati tapasztalatok miatt, hanem az élet más területeiről szerzett korábbi tapasztalatok miatt, amelyek pszichológiailag összefüggenek a fogorvosnál kialakult kiszolgáltatott helyzet okozta tehetetlenséggel és viselkedési ellenállással. Ezeknek a félelmeknek a gyökereit érdemes megfelelő szakemberrel feltárni, hogy ne legyen akadály a beteg egészségi életében, társas kapcsolataiban.

Az extrém szorongásos betegek szívesebben végeznének minden fogászati beavatkozást mélyaltatásban, de sajnos ez nem lehetséges, egyrészt a kapcsolódó előírások miatt, amelyek ellehetetlenítik a járóbeteg-fogászati ellátást, másrészt azért, mert teljesen felesleges. Harmadszor, ez olyan többletköltségekkel járna, amelyek túlmutatnak a racionalitás határain. A helyi érzéstelenítés (néhány kivételtől eltekintve) a legnagyobb volumenű fogászati szájsebészethez is elegendő lehet, így a tapasztalatok szerint az éber szedáció teljes mértékben fedezi a páciens szükségleteit az érzéstelenítés ezen formájára.

Mi történik az éber szedáció közben

Míg az altatáshoz (mélyaltatás) komoly vizsgálatokat kell végezni az érzéstelenítés előtt, ez nem így van éber szedáció esetén. A beteg egészségi állapotáról és a gyógyszerekről a kezelőorvost és az altatóorvost a betegkártya segítségével előzetesen tájékoztatják. Ha ellenjavallatot állapítanak meg, érzéstelenítésre nem kerül sor, vagy a beteget időben tájékoztatják a beavatkozás előtt és után bizonyos gyógyszerek abbahagyásáról. 

Az intravénás szedáció olyan gyógyszereket használ, amelyek a kívánt mértékben lenyomhatják a központi idegrendszert. A fájdalomcsillapító szedáció előnye az altatással szemben, hogy nem okoz émelygést, fejfájást, szédülést, és nem történik a páciens mesterséges lélegeztetése, így nem terheli meg a szív- és érrendszert. A kezelés során érzéstelenítőket és nyugtatókat juttatnak (intravénásán) a beteg érrendszerébe, ami a könnyű, szorongásmentes, sekély alváshoz hasonló állapotot okoz. Fontos, hogy a beteg a beavatkozás előtt legalább 4 órát koplaljon, és a beavatkozás előtt 2 órával ne egyen és ne igyon semmit. A légzési, nyelési és keringési védelmi reflexek éber szedáció közben is megmaradnak. 

Éber szedációban a beteg megérti az orvos utasításait, és a kezelési igények függvényében könnyedén kinyitja vagy be tudja zárni a száját, azaz betartja az orvos utasításait. Éber szedációban a páciens a teljes kezelési időt sokkal rövidebbnek érzi, mint amilyen valójában, és ébredés után nem emlékszik, mi történt a beavatkozás során. Nem maradnak rossz vagy kellemetlen emlékek. Az eljárás során folyamatosan figyeljük a páciens élettani mutatóit (pl. vérnyomás, pulzusszám, légzés, oxigénellátás), amíg tudata a végén teljesen ki nem tisztul. Mint minden érzéstelenítésnek, az éber szedációnak is vannak kockázatai, de ezek meglehetősen kicsik. 

A beavatkozás után a tudat nagyon hamar kitisztul. Ám ébredés után (amit ellenszer beadásával érnek el) a beteg még nem „józanodott ki”, ezért pihenésre, társaságra van szüksége. Az érzéstelenítés időtartamától függően a beteg a nap hátralévő részében álmosságot vagy szédülést érezhet, amelyet pihentetni kell, és ajánlott otthon folytatni az alvást. A szervezet általában másnap teljesen kitisztul, lehetővé téve a betegek számára, hogy visszatérjenek szokásos életmódjukhoz.

Milyen esetekben javasolt vagy éppen kerülendő az éber altatás?

Főleg hosszabb, fájdalmasabb szájműtéteknél. Ezekben az esetekben nem azért, mert a szájban történő helyi érzéstelenítés nem elegendő a fájdalom megszüntetéséhez, hanem azért is, mert a hosszú eljárások nagy fizikai és pszichológiai megterhelést jelenthetnek a páciens számára. Az implantológiai műtétek során, különösen, ha egyszerre több implantátumot helyeznek be, számolni kell az alkonyi alvással. Ilyen esetekben, amikor tíznél több implantátumot helyeznek be egyszerre, a éber szedáció több mint ajánlott, sok fogorvos automatikusan beépíti a szedációt a tervbe (ha semmi nem mond ellent). 

Éber szedációra akkor is gondolni kell, ha több eljárást hajtanak végre egy ülésen, vagy a beteget órákig operálják. Azoknak a betegeknek, akik nagyon félnek a fogászati beavatkozásoktól (akár kisebb beavatkozásoktól is), erősen ajánlott az alkonyi alvás. Nagyon fontos, hogy a páciens nyugodtan tűrje a kezelést, különben nagyon megnehezül a fogorvos munkája, ami a beavatkozás elhúzódását vagy esetleges sikertelenségét eredményezheti. A súlyos szorongással (esetleg pánikkal) kezelt beteg teljesen ellehetetleníti a munkát, és csak további ellenálláshoz vezet a páciens részéről. Ezek a betegek ebben az állapotban még az orvosukkal sem tudnak együttműködni. A pánik csökkent tudatállapotot okoz, és olyan irreális cselekvésekhez vezet, amelyek miatt a beteg csak önmagát károsítja az eljárás során. Az együttműködés pedig elengedhetetlen a beavatkozás sikeréhez. 

Semmi esetre sem szabad figyelmeztető szedációt alkalmazni: jelenleg zajló légúti fertőzéssel dekompenzált (kiegyensúlyozatlan) szervműködési zavarban 3 hónappal szívinfarktus után terhesség vagy szoptatás alatt ha a betegnek nincs társa vagy senki sem tud otthon „gondoskodni” róla ha a beteg olyan gyógyszert szed, amely ellenjavallatot jelent (és ezeket a gyógyszereket nem lehet abbahagyni a beavatkozás előtt) ha korábban a szedáció során probléma volt Pneumothorax Fejsérülés Nemrég szemműtéten átesett betegek Bár a vajúdás alatt naponta alkalmazzák a fájdalomcsillapító szedációt, a nitrogén-monoxid gáz a terhesség első trimeszterében a kismamáknak nem javasolt a magzat B12-vitamin- és folsavanyagcseréjére gyakorolt hatása miatt.