Szűrések

Szájüregi rákszűrés

A szájüregi rákszűrések segítenek az egészségügyi szolgáltatóknak a rák jeleinek felkutatásában. Az orvosok megvizsgálják az egész arcüreget, az ínyét, az ajkát, a nyelvét, valamint a szájpadlását, hogy ellenőrizzék az elváltozásokat és rendellenességeket. Ha bármi gyanúsat találnak, mintavételt végeznek és szövettani vizsgálatra küldik a mintát vagy rögtön onkológushoz továbbítják a pácienst további vizsgálatokra. Ezt a szisztematikus szűrést a fogorvosoknak minden betegnél el kell végezniük minden rutinvizsgálat alkalmával.

A szájüregi rák kifejezés magában foglalja az ajkakat, a nyálmirigyeket, a nyelvet, az ínyt, a szájpadlást és az arc belsejét érintő különféle daganatokat. A nyelv gyökere, a lágy szájpadlás, a mandulák és a torok felső része (garat) körüli rákot pontosabban garatráknak nevezik. Bár ezeken a területeken számos különböző ráktípus fordulhat elő, a leggyakoribb az úgynevezett laphámsejtes karcinóma, amely a bőr felszíni sejtjeiből származik. A torokrák nem pontos kifejezés, de általában a garat (az orr és a légcső közötti üreges cső), a gége és a nyelőcső felső részének (a gyomorba vezető táplálékcső) rákos megbetegedéseit jelenti. Az orrüreget és az orrmelléküregeket érintő rák szintén szerepel a fej-nyaki daganatokban. A száj- és torokrák nagyon gyorsan növekedhet és terjedhet, ezért elengedhetetlen, hogy mielőbb keresse fel háziorvosát vagy fogorvosát, ha úgy gondolja, hogy a jelek és tünetek bármelyike fennáll.

A VELscope rendszer biztonságos, látható kék fényt bocsát ki, amely gerjeszti a nyálkahártya szöveteit és fluoreszkál. A fogorvos megvizsgálhatja a lágy szöveteket és azonosíthatja a gyanús elváltozásokat. Az egészséges szövetek jellemzően élénkzöld fényként jelennek meg, míg a gyanús elváltozások a fluoreszcencia hiányát okozzák, és sötét színűnek tűnnek.

Mi okozza a szájrákot?

A dohányzást továbbra is a szájrák fő okának tekintik. A dohányosoknál hatszor nagyobb a valószínűsége fej-nyaki rák kialakulásának. Az alkohol a szájrák másik gyakori oka. A túlzott alkoholfogyasztás négyszeresére növelheti a szájrák kockázatát. Szakértők szerint a humán papilloma vírus (HPV) a következő évtizedben megelőzheti a dohányzást és az alkoholt, mint a fő kockázati tényező. A helytelen táplálkozás az összes szájrákos eset egyharmadához kapcsolódik.

Góckeresés

A fogászatban a góckutatás egy olyan diagnosztikai eljárás, ahol az alapos vizsgálat célja a szájüregben található rejtett fertőzési gócok felderítése. Ezek a gócok végső soron olyan krónikus gyulladások, melyek gyakran tünetmentesek ugyan, mégis kihatással lehetnek az egész szervezetre. A gócok kialakulásának leggyakoribb oka a nem megfelelően kezelt fogászati betegség (fogszuvasodás, gyulladás, foghúzás után bent maradt részecske). A kezeletlen gócok baktériumok és más kórokozók forrásai lehetnek, amelyek bekerülhetnek a véráramba, ezáltal károsíthatva a szervezet más részeit. A fogászati góc kezelése általában fogorvosi beavatkozást igényel.

A fogászati gócok tünetei

Számos dolog okozhat gócot a szervezetünkben. Például az előbújni nem tudó bölcsességfogak is góccá alakulhatnak vagy a fogágy betegségek is gyakorta okozhatják.

Klasszikus tünetek:

• rossz szájszag, 
• duzzadt, vérző íny
• érzékeny fognyak 
• foltos hajhullás 
• ízületi gyulladás
• bőrkiütések
• nőgyógyászati- és prosztataproblémák, valamint sok más egyéb belső szervi betegség utalhat arra, hogy a szervezetben gyulladt góc van. Ilyen esetekben mindenképp ajánlott fogászati szűrővizsgálaton részt venni, ahogy nagyobb műtétek előtt is gyakran küldik el a betegeket ilyen jellegű szűrésre.